- Mi a különbség a napelem és a napkollektor között?
- Röviden és egyszerűen, a napelem áramot termel, a napkollektor meleg vizet.
A napelemrendszereket fotovoltaikus rendszereknek szokták nevezni utalva a működési elvükre, rövidítve PV(photovoltaik). - Mennyi áramot fog nekem termelni a rendszerem?
- Napelemrendszereknél az egyik legfontosabb termelési adat az éves kWh/kWp , ami azt mutatja meg, hogy az adott rendszer egy év alatt hány kWh áramot termel 1kWp(1000Wp) nominális teljesítményre vetítve.
Magyarországi viszonylatokban ez reálisan nézve évi 1000-1200 kWh/kWp,a tájolástól, a tető lejtésétől és a rendszer veszteségeitől függően. Természetesen az éves hozam attól is függ, mennyire volt "napos" évünk, ebben a tekintetben hazánknak igen kedvezőek az adottságai.
Egy nagyon jó PV becslési program a PVGIS10, amivel lehet Magyarországot is nézni, lássunk is egy példát! (a PVgisnél általában 10%-os alap rendszerveszteséggel számolunk, ezért is szokták PVGIS10-nek nevezni).
Egy 1kWp(1000Wp) teljesítményű kristályos rendszernél optimális tájolással Budakeszi közelében várhatóan 1110kWh/kWp hozamra számíthatunk.
Location: 47°32'13" North, 18°48'30" East, Elevation: 208 m a.s.l.,
Nearest city: Budakeszi, Hungary (10 km away)
Nominal power of the PV system: 1.0 kW (crystalline silicon)
Estimated losses due to temperature: 8.6% (using local ambient temperature)
Estimated loss due to angular reflectance effects: 2.8%
Other losses (cables, inverter etc.): 10.0%
Combined PV system losses: 20.0%
Total for year 1110 kWh/kWp.
Fontos megjegyezni, hogy a PVGIS10 igen konzervatív becslésekkel dolgozik és nem tesz különbséget a modul márkák között, a valós termelési adatok általában felfelé mozdulnak el.
Működő rendszerek napi/havi/éves termelési adatait összehasonlíthatjuk a sonnenertrag.eu weboldalon, ahol főleg német háztartásokban működő rendszerek adatai vannak fenn. Reméljük idővel kialakul egy hasonló magyar adatbázis is. - Szigetüzemű vagy hálózatra tápláló rendszert vegyek?
- Szigetüzemű rendszernél a megtermelt energiát szolár-akkumulátorok tárolják, hálózatra táplálónál tulajdonképpen a meglévő villamosenergia hálózatot használjuk "tárolásra". Szigetüzemű rendszert ott érdemes telepíteni ahol nincs, vagy nagyon költséges lenne kiépíteni az elektromos hálózatot. További hátrány, hogy szükség van akkukra(plusz költség), az akkukat cserélni kell(drágák) , illetve veszélyes hulladéknak minősülnek. Ahol a feltételek adottak(van elektromos hálózat), egyértelműen hálózatra tápláló rendszert logikus és gazdaságos üzembe helyezni.
- Hogyan működik a hálózatra visszatáplálás, mi van ha többet termelek mint fogyasztok?
- Hálózatra visszatáplálásnál az ember szerződést köt az áramszolgáltatóval és éves szaldós elszámolás van, így a termelt és fogyasztott energia különbségét kell rendezni. Az áramszolgáltató felszerel egy oda-vissza mérő órát, és a helyi hálózatban más felhasználók átveszik így az áramot, amire éppen nincs szükségünk, pl. nyáron amikor a rendszerünk többet termel mint amennyit fogyasztunk.
Lehetőség van olyan szerződés kötésére is, ami szerint a szolgáltató túltermelés esetén megveszi az éves pluszban termelt energiát, de mivel több adminisztrációval jár, és a szolgáltató mindössze 85%-os áron veszi meg a többletet, így nem ésszerű.
Ezért akkora rendszert érdemes telepíteni, ami megközelítőleg fedezi az éves fogyasztásunkat, de nem termel túl. Tehát meg kell nézni az elmúlt évek villanyszámláit, megbecsülni az esetleges csökkenést vagy növekedést, a rendszer optimális méretének megtervezésében természetesen segítséget nyújtunk. - Melyik a jobb, a monokristályos, polikristályos vagy a vékonyrétegű(amorf, CIGS, CdTe) napelem?
- A monokristályos és polikristályos modulok megközelítőleg azonos hatásfokon működnek(~14%) , a vékonyrétegű technológia manapság kb 8-9%-os hatásfoknál tart. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azonos teljesítmény/Wp eléréséhez vékonyrétegű napelemekkel nagyobb felület szükséges, valamint a vékonyrétegű modulok szórt fényben és magasabb hőmérsékleten jobban teljesítenek. Vékonyréteget általában akkor szoktak alkalmazni, ha van bőven tetőfelület/nagyobb napelem parkoknál, illetve a tájolás jelentősen eltér az optimálistól. Családi ház méretű rendszereknél főleg a kristályos technológia a jellemző, nagyobb rendszereknél a vékonyréteg optimálisabb lehet ár/teljesítmény szempontjából.
A vékonyrétegű technológiában nagy lehetőségek rejlenek a jövőben ha sikerül javítani a hatásfokon és kiváltani a mérgező anyagokat a gyártás során, de jelenleg a kristályos modulok dominánsak a piacon, hatékonyak, megbízhatóak és tartósak. - Mennyi ideig működik egy napelem?
- A napelem-cellák gyakorlatilag korlátlan ideig működnek, a modulok élettartalma 20-30 év.
A gyártók általában 12 év 90% , 25 év 80%-os teljesítménygaranciát és változó időtartamú termékgaranciát biztosítanak.
Érdemes a modulokat megbízható, ismert gyártóktól beszerezni, így minimalizálni az esélyt, hogy az adott márka egyszer csak megszűnjön és akkor a garancia is kérdéses. - Milyen modult, milyen márkát válasszak? Merjek kínai napelemet venni?
- Egy napelemrendszer telepítése komoly, hosszú távú beruházás és érdemes gondosan utánanézni a termékeknek, nem mindegy mibe fektetjük a pénzünket.
A kristályos technológiával készült modulok hatásfoka(legalábbis laboratóriumi körülmények között) nagyjából megegyezik, bármilyen gyártóról is beszélünk, a fő különbségeket a kivitelezés minőségében,a valós hozamban, a biztos háttérben, és az évek során fellépő teljesítménycsökkenés mértékében kell keresni. A nagy "nyugati" cégek, ismert márkák már évtizedekre visszamenő tapasztalattal és referenciával rendelkeznek, hosszú ideje működő rendszereik megtalálhatóak szerte a világon.
A német és a japán márkák, meg az egyéb "nyugati" márkák általában biztos választások, de itt is érdemes minden információnak utánanézni vásárlás előtt, a kisebb cégek hajlamosak "máshol" gyártatni a moduljaikat.
Mint minden robbanásszerűen bővülő piacon, a napelempiacon is egyre-másra jelennek meg új szereplők, ezeknél érdemes egy kis kutatómunkát végezni valójában milyen modult árulnak, illetve kivárni, hogy elkezdődjön az "élesben" tesztelés, lehetőleg ne a mi bőrünkön. Ismeretlen, interneten alig található, referenciával, mások által leírt tapasztalattal nem rendelkező modult lehetőleg ne válasszunk.
Kína. Természetesen egyik legnagyobb szereplője a szolárpiacnak, hatalmas volumenű gyártókapacitásokat épített ki az utóbbi években, és kétségtelenül ár szempontjából beelőzi legtöbb nyugati versenytársát. A modulok lehetnek jók, megfelelőek vagy egészen rosszak is, laikusként nehéz eligazodni a sok gyártó között, sokszor átláthatatlanok a viszonyok, garanciák, biztosítékok. Ezért itt fokozottan érvényes az elővigyázatosság szükségessége.
Az évek során azonban kialakult egy szinte közmegegyezés a piacon a végfelhasználók között, ami elsősorban a tapasztalatoknak köszönhető, hogy vannak "jó kínaiak" , amik felveszik a versenyt a nyugati gyártmányokkal, nincs gond a garanciával és a supporttal, nem fog megszűnni a cég, sőt.
Három nagy kínai cég emelkedik ki a mezőnyből, Yingli, Suntech(STP), és a Trina, ezek a modulok már bizonyítottak és nyugodt szívvel választhatjuk őket. - Mennyire jól működik már ez az egész? Érdemes még kivárni?
- Ha röviden akarunk válaszolni, akkor nem érdemes tovább várni.
A technológia kiforrott, működőképes és hosszú évek óta folyamatosan bizonyít, hatalmas áttörésekre belátható időn belül nem kell számítani.
Az örvendetes újabb és újabb modul árcsökkenések következtében a rendszerek mára már pénzügyi szempontból is belátható időn belül megtérülnek, főleg ha ki tudjuk használni a támogatási, pályázati lehetőségeket.
A napelem öko-gazdasági egyenlege pozitív, hiszen összesen kevesebb energiába és szén-dioxid kibocsátásba "kerül" a napelem előállítása, mint amennyi áramot megtermel és ezzel CO2 kibocsátást megspórol.
